Skip to content Skip to footer

Levéltár

A levéltár rövid története

Az unitárius egyház az európai vallástörténetben is egyedi helyet foglal el. Mint az Erdélyi Fejedelemség négy bevett vallásának (religiones receptae) legkisebbike, azzal is elismerést vívott ki, hogy a világon elsőként, 1568-ban Tordán az Országgyűlés törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, így az erdélyi gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást. Ez a Magyar (Erdélyi) Unitárius Egyház megalakulásának éve is. Trianon, illetve a II. világháború után az egyház Erdélyi Unitárius Egyházra és Magyarországi Unitárius Egyházra szakadt szét, majd 2012-ben Magyar Unitárius Egyház néven ismét egyesült.

A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete Dr. Szent-Iványi Sándor Unitárius Gyűjteményének Levéltára (korábban Magyarországi Unitárius Egyház Könyvtára és Magyarországi Unitárius Egyház Levéltára) 1971 óta működik nyilvános szaklevéltárként, 1995 óta pedig nyilvános magánlevéltárként. Az egyházi életre vonatkozó levéltári iratanyag rendezését id. László Gyula professzor kezdte meg az 1920-as években, majd 1953-tól Szász János lelkész megindította az unitárius egyháztörténeti adattár kialakítását, amely később beépült a levéltár állományába. A teljes levéltári gyűjtemény a főhatósági irattár és az egyházközségek irattárainak, továbbá hagyatékok, letétek és adományok átvételével alakult ki.

Az 1997-ben történt fondrevíziót követően került sor az iratok középszintű, illetve részben darabszintű rendezésére. 2001 óta a levéltár nemcsak a korábbi Magyarországi Unitárius Egyház (2012 óta Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete) budapesti egyházközségeinek iratanyagát őrzi, hanem az 1980 előtti vidéki egyházközségi iratokat is, s megkezdődött azok levéltári feldolgozása. Ezáltal a Levéltár lényegében a magyarországi unitáriusság központi levéltáraként (gyűjtőlevéltárként) működik.

A levéltár gyűjtőköre jelenleg a magyarországi unitárius egyházi szervezetek és személyek tevékenysége során keletkezett iratokat foglalja magába.

Az intézmény neves egyházi (pl. püspökök) és világi személyiségek irathagyatékát (Ferencz József, Józan Miklós, illetve Batthyány Ilona, Bartók Gabriella, Kovács Kálmán, Szent-Iványi Sándor, Huszti János), valamint egyházi társadalmi szervezetek (pl. Budapesti Dávid Ferenc Egylet, Bölöni Farkas Unitárius Iparosok és Kereskedők Körének, Perczelné Kozma Flóra leányegylet, Budapesti Unitárius Nőszövetség) iratanyagát is őrzi.